Advent a vårakozås megszentelése. Rokona annak a gyönyörƱ gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vågyakozni az utån, ami a miénk.
Gyermekkorunkban Ă©ltĂŒnk Ăgy. VĂĄgyakoztunk arra, ami biztosan megjött. TĂ©len az elsĆ hĂłesĂ©sre. Ăs vĂĄrakozĂĄsunk ettĆl semmivel sem volt kisebb, erĆtlenebb. EllenkezĆleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaĂ©rkezni, hazatalĂĄlni, beteljesĂteni Ă©s fölfedezni azt, ami a miĂ©nk. Ăs nincs gyengĂ©bb Ă©s jogosabb birtoklĂĄs se, mint szeretnĂŒnk azt, ami a miĂ©nk, akit szeretĂŒnk Ă©s aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerĆsben szĂŒlethet valĂłdi âmeglepetĂ©sâ; lehetsĂ©ges vĂ©geĂ©rhetetlenĂŒl vĂĄrakoznunk Ă©s megĂ©rkeznĂŒnk, szakadatlanul utaznunk Ă©s szakadatlanul hazatalĂĄlnunk.
Minden egyĂ©b kaland, minden egyĂ©b megismerĂ©s Ă©s minden egyĂ©b vĂĄrakozĂĄs vĂ©ges Ă©s kĂ©rdĂ©ses. Ăgy Ă©rtem azt, hogy a karĂĄcsony a szeretet Ă©s advent a vĂĄrakozĂĄs megszentelĂ©se.
Az a gyerek, aki az elsĆ hĂłesĂ©sre vĂĄr, jĂłl vĂĄrakozik, s mĂĄr vĂĄrakozĂĄsa is felĂ©r egy hosszĂș-hosszĂș hĂłesĂ©ssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övĂ© â szabad Ă©s mentes a birtoklĂĄs minden görcsĂ©tĆl, kielĂ©gĂthetetlen Ă©hĂ©tĆl â szomjĂĄtĂłl. Aki pedig jĂłl vĂĄrakozik, az idĆbĆl Ă©pp azt vĂĄltja meg, ami a leggĂ©piesebb Ă©s legelviselhetetlenebb: a hetek, ĂłrĂĄk, percek kattogĂł, szenvtelen vonulĂĄsĂĄt.
Aki valĂłban tud vĂĄrni, abban megszĂŒletik az a mĂ©lysĂ©ges tĂŒrelem, amely szĂ©psĂ©gĂ©ben Ă©s jelentĂ©sĂ©ben semmivel se kevesebb annĂĄl, amire vĂĄr.
Â
Pilinszky JĂĄnos: HitĂŒnk titkairĂłl (rĂ©szlet)
Â
#MERTSZĂPDesignFrĂŒhwirthIldikĂł
#tortatĂĄl
#fotĂłGodaBarbaraFotĂłstĂșdiĂł
đ·đ·đ·